Kanári-szigetek, de mégis melyik?

A szigetcsoportot hét nagyobb és több kisebb sziget alkotja, vajon ezek közül melyik a legjobb választás egy kellemes nyaraláshoz? Vulkánok vagy óriási hullámok, pezsgő éjszakai élet vagy ökoturizmus? Mindegyik szigetnek megvan a maga csábító előnye, itt mindenki megtalálhatja a neki való elfoglaltságot.

kanari-szigetek-terkep.png

Nyugat-Afrika partjainál a Kanári szigeteken egész évben tavasz van: csak ritkán emelkedik 30° fölé a hőmérséklet illetve csökken 15° alá. Nemcsak balzsamos klímája vonzó az idelátogató majd 3 millió turistának, hanem az is, hogy minden pihenési igényt kielégít. Emellett idejutni sem ördöngös dolog.

Tenerife: ezüstös csillogás

kanari-szigetek-tenerife.jpg

A Kanári-szigetek közül a legnagyobb, két hegység között a szigetcsoport legmagasabb pontja, a Teide tűzhányó emelkedik. Tenerife őslakosai, a guancsok azt hitték, hogy a gonosz Guayota istenség lakja, aki dühében parázs-esőt küld az emberekre.

A vulkánkitöréseknek köszönhetően furcsa alakú sziklák mellett haladhatunk el, olyan mintha bizarr tündérek, manók esetleg sárkányok állnának sorban. Homokos tengerpartok várják a vendégeket, igaz, hogy a homokot Nyugat-Afrikából kell rendszeresen pótolni. Itt fekszik Santa Cruz de Tenerife, ami a szigetcsoport központja is, emellett érdemes Puerto de la Cruz gyógyfürdőjét is meglátogatni.

La Palma: "La Isla bonita”

kanari-szigetek-la-palma.jpg

A szigetcsoport legesősebb helye, de ez inkább a télre vonatkozik. A „szép sziget” látogatásakor mindenképpen vigyünk magunkkal egy pár túracipőt, a meseszerű táj 2400 méterrel a tengerszint felett akár többnapos túrázásra csábít. Maga a sziget 2500 éve lakott és ennek megfelelően ösvényekkel átszőtt.

Vulkánok, lenyűgöző tengeri panoráma és eldugott, varázslatos helyek várják a kirándulni vágyókat. Calder de Taburiente nemzeti park, és egy természetes fürdőhely, a la Piscina Charo Azul kihagyhatatlan célpont, közben banánültetvények, egzotikus gyümölcsfák, fenyő- és babérlombú erdők szegélyezik az utat.

Fuerteventura: az európai Hawaii

kanari-szigetek-fuerteventura.jpg

A második legnagyobb sziget, először csalódás lehet, hiszen első pillanatban durva és szürke, kevés zöld növényzettel, mindezért kárpótlás a tenger csodálatos színe, mintha minden színt felhasználtak volna a tengerhez, a 150 kilométeres stand maga a fürdő- és szörfparadicsom.

Júliusban és augusztusban a szörföző elitnek a Playa de Sotavento ad otthont, de technikásabbakat a Punta de la Tinosa várja. A lazább strandolók a fürdőruhájukat is otthon hagyhatják. A sziget emellett a kecskékről is nevezetes és a XIX. századig jelentős bíborfestékgyártás folyt itt.

Lanzarote: „Száz vulkán” szigete

kanari-szigetek-lanzarote.jpg

Az őslakosok „színes hegyeknek” hívták ezt a szigetet, valójában a mai nevét a XIV. századi felfedezőjéről Lancelotto Malocelloról kapta. Kalózók kedvelt célpontja volt, számos rajtaütést szerveztek ide. A XVIII. századi vulkánkitörések szinte teljesen elpusztították a termőföldeket, de ez a szőlőtermesztésnek kedvezett.

Domborzata és élővilága annyira különleges, hogy nemcsak nemzeti park (Timanfaya) védi, hanem az UNESCO bioszféra rezervátumnak jelölte ki. A lávabarlangokat érdemes például megtekinteni. Újabban fellendülőben van a bíbortetű tenyésztés is, ami egészen a XIX. századik jelentős bevételi forrás volt, amíg fel nem fedezték a kémiai úton előállítható olcsóbb, ámde mérgező bíborfestéket. LagOmar Omar Sharif birtokában volt, de sajnos elpókerezte, érdemes megnézni azonban, mint építészeti érdekességet.

Gran Canaria, avagy: indulhat a banzáj!

Neve a rómaiaktól származik, akik meg voltak arról győződve, hogy a szigeten sok kutya él. Éttermek, kávézók, bárok, diszkók, strandok várják ezen a majdnem kör alakú szigeten a vendégeket. Az éjszakai élet inkább a bevásárló központokra korlátozódik, de minden generáció megtalálja a nekitetsző helyet. Aki fel szeretné fedezni a sziget többi arcát is, az igazi kincseket találhat a sziget belsejében.

kanari-szigetek-grand-canaria.jpg

Utak a Kanári szigetekre